Grammsúly

A papír grammsúlya azt mutatja meg, hogy 1 négyzetméter alapterületű papírlap hány grammot nyom.

Jele: g/m2 vagy g

Tehát, ha látsz egy csomag 80 grammos fénymásolópapírt, az azt jelenti, hogy ha egy lapjából kivágnál egy pontosan 1 m×1 m-es darabot, az 80 grammot nyomna. Érdekesség: egy darab szabványos A4-es lap ebből kb. 5 gramm.

Papír grammsúly-kalauz

A papírokat a súlyuk alapján különböző kategóriákba soroljuk, és mindegyiknek megvan a maga tökéletes felhasználási területe.

60-90 g: A vékony irodai papírok, könyv belívek

Ez a leggyakoribb kategória, amivel a mindennapokban találkozol.

• 60-70 g: Nagyon vékony papírok, főleg szórólapok, újságok, magazinok belső oldalai vagy számlatömbök (önátíró papírok) készülnek belőle.

• 80 g: A standard fénymásolópapír súlya. Otthoni és irodai nyomtatásra, jegyzetelésre ezt használjuk.

• 90 g: Kicsit prémiumabb irodai papír. Ha kétoldalasan nyomtatsz, ezen már kevésbé üt át a tinta. Sok esetben egyszerű regényekhez ezt a papírvastagságot választjuk.

100-130 g: A minőségi dokumentumok és szórólapok

Itt kezdődik az a kategória, ami már "jó tapintású", és tartást ad a nyomatnak.

• 100 g: Kiváló céges levélpapírokhoz, hosszabb jelentésekhez, prezentációkhoz.

• 115-130 g: A klasszikus szórólapok, brosúrák és plakátok anyaga. Elég vékony ahhoz, hogy könnyen hajtogatható legyen, de már van benne anyag, és a színek is szebben mutatnak rajta, kétoldalas nyomtatásnál nem üt át annyira.

  
  

150-170 g: Masszív brossúrák és prémium szórólapok

Ez az átmenet a papír és a karton között.

Felhasználás: Exkluzív magazinok borítója, naptárak lapjai, minőségibb hajtott szórólapok, rendezvények programfüzetei. Nem gyűrődik könnyen, komolyabb hatást kelt.

200-250 g: A könnyű kartonok

Ezek a papírok már határozottan merevek, kézzel is nehezebb őket szépen élre hajtani (biegelni/hajtani kell őket géppel).

Felhasználás: Könyvborítók, füzetborítók, vékonyabb üdvözlőlapok, prémium minőségű plakátok, vagy akár jobb minőségű étlapok belső oldalai.

300-350 g+: A nehézkartonok

Itt már vastag, merev, kemény anyagokról beszélünk.

Felhasználás: A névjegykártyák klasszikus alapanyaga. Ebből készülnek az üdvözlőkártyák, képeslapok, luxus csomagolások, dobozok és a könyvjelzők is.

Áttekintő táblázat, ha elakadnál

Grammsúly (g/m2)	Kategória	Leggyakoribb felhasználás
60 - 70 g	Nagyon vékony	Újságok belső lapjai, szórólapok tömeges terjesztésre
80 g	Standard	Hétköznapi irodai fénymásolópapír
100 - 120 g	Prémium papír	Céges levélpapír, jobb minőségű brossúra belső lapjai
130 - 170 g	Félkarton / Nehéz papír	Minőségi szórólapok, fali naptárak, plakátok
200 - 250 g	Könnyű karton	Magazin- és füzetborítók, nívós meghívók
300 - 400 g	Nehéz karton	Névjegykártyák, képeslapok, csomagolódobozok

Pro tippek, hogyan válassz papírsúlyt a projektedhez

Postai költségek: Ha tömeges kiküldésre (pl. szórólap) tervezel, a 130 gramm feletti papírok jelentősen megdobhatják a postaköltséget a súlyuk miatt. Ide a 90-115 g az ideális.

Hajtogatás: A 170 gramm feletti papírokat nem lehet simán "félbehajtani", mert a hajtásvonal mentén a papír rostjai megtörnek, és csúnya, szálkás lesz az eredmény. Ha vastag papírt akarsz hajtani, a nyomdától biegelést (előzetes vonalnyomást) kell kérned.

Kétoldalas nyomtatás: Ha mindkét oldalra kerül grafika vagy szöveg, kerüld a 80 gramm alatti papírokat, mert át fog látszódni a hátoldal! Minimum 100-130 grammot válassz!

A textúra is számít: A matt vagy kreatív (bordázott, szemcsés) papírok gyakran vastagabbnak hatnak, mint az ugyanolyan súlyú, fényes műnyomó papírok.

⚠️ Fontos: A nagyobb grammsúly nem mindig jelent automatikusan vastagabb papírt! A papír vastagsága (volumenizáltsága) függ az anyag sűrűségétől és az összetételétől is. Egy lazább szerkezetű 90 grammos papír érzetre vastagabbnak tűnhet, mint egy sűrű, mázolt (fényes) 115 grammos műnyomó papír.